2009. december 17., csütörtök

Beigli belülről



A mintabeigli felvágás után. A tészta inkább csak arra van, hogy fel lehessen tekerni a tölteléket:) Előző hozzászólásokra válaszolva, nem az egész utcának készül, csak nekünk:) És annyira nekünk, hogy a lányoméknak még külön 10 rudat tekertünk:) Még sosem száradt ránk:)
A rémülteknek üzenem, nem kell misztifikálni a begli sütést, semmivel sem bonyolultabb, mint bármelyik sütemény. A tölteléket előző nap megcsináltam, a nyújtás-töltés-tekerés két és fél óra volt a 17 rúdnál, ebben már rámolás is benne van. Utána kezdtük a nulláról a plussz 10 rudat, az még egy óra volt. Ha érdeklődés mutatkozik a receptre, szívesen leírom azt is.

4 megjegyzés:

Krisz írta...

Nahát ez belülről is olyan ínycsiklandozó mint kívülről volt!
Én is a vékony tésztájú beiglit kedvelem.:)

Bíró Ágnes írta...

Ez nagyon guszta. Már kívülről is az volt. Tökéletes és meg sem repedt. :)Az enyém mindig felreped. :(
Engem érdekel a te recepted. ;)

Christine írta...

Ez nagyon guszta! En is szivesen vennem a recepturat.Meg sose volt batorsagom beiglit sutni. De a tied gyonyoru es kedvemre valo a sok toltelek is. Ugyes vagy. :-))

czm írta...

Gyönyörű a beigli, kéretik közhírré tenni a receptet!